A jóga I.

Az elmúlt években a jóga vált az egyik legfelkapottabb, tömegek által gyakorolt testmozgási formává. A könnyen elérhetővé, népszerűvé válással együtt járhat a kommersszá, félreérthetővé válás is. Mivel a nyugati ember önmagát fizikai testével hajlamos azonosítani, előfordulhat, hogy a jógagyakorlás valódi rendeltetése nem teljesül, ha mélyebb megértés nem társul hozzá.

A jóga egy többezer éves múlttal rendelkező ön- és egészségfejlesztő, önmegismeréshez vezető rendszer. A jóga spirituális gyakorlat – a testre és elmére gyakorolt hatása pusztán mellékhatás. Célja, hogy megszabadítson bennünket azoktól a korlátoktól, amelyek megakadályoznak spirituális természetünk teljes és szabad kibontakozásában.

A „jóga” szó töve a szanszkrit „judzs”; jelentése: egyesíteni, egyesülni – némelyek szerint az egyéni lélek maradéktalan egyesülése az egyetemes Lélekkel, vagy az ember szellemi erőinek egyesítése és egyetlen célra való irányítása: az ember benső mivoltának és ezen át a létezésnek a megismerése.

A jóga különböző területei (hatha jóga, mantra jóga, stb.) eltérő hangsúlyok csupán, melyek célja, hogy támogassák az emberi személyiség különböző területeinek tökéletesedését. Mindezek a rádzsa jóga keretén belül jelennek meg, amely Patandzsali szerint egy 8 elemből álló jógatudomány. Ezek közül a hatha jóga a jóga egészének szinonimájaként használatos manapság. A hatha jóga a fizikai testen keresztül jut el a spirituális való megismeréséhez. A jóga fizikai síkon egy átfogó műveletsor, mely alapvető változásokat eredményez testünk működésében, s hozzásegít ahhoz, hogy az egész test egy új struktúra alapján működjön. A mozgásunk, és általában életünk, igen korlátozott térben zajlik ahhoz képest, hogy a bennünk rejlő lehetőségek alapján mire volnánk képesek. A jóga megtalálja a módját, hogy ezeket a képességeket megnyissa számunkra, és feltárja előttünk egy gazdagabb és elégedettebb élet lehetőségét.

A jóga fogékonyabbá, érzékenyebbé és éberebbé tesz az életre. Visszaadja testünknek az erőlködéstől mentes, szabad mozgás képességét, ezzel párhuzamosan összpontosítja az elme működését, életkedvet, életerőt önt belénk. Jógázás során azt a képességet fejlesztjük, amellyel befelé fordíthatjuk az elménket és az idegrendszerünket, s közben a külvilágra való rálátásunk élesedik és fejlődik.

Az egyes jógagyakorlatok összhangba hozzák a test ritmusait a légzés és az elme ritmusaival, ami azután jó működési lehetőségeket tár elénk. A jóga gyakorlása egyszerű, és mindenki megtalálhatja benne azokat az elemeket, gyakorlatokat, amelyekre szüksége van és amelyek gyakorlása örömet jelent.

A jóga egy eszköz, amelynek segítségével életünk minden területén hatékonyabbak, nyitottabbak, kiegyensúlyozottabbak lehetünk, anélkül, hogy ez plusz energiákat igényelne. A jóga egészségmegőrzés, gyógyulás, önmegismerés, vagy szellemi út – mindegy, hogy miért gyakoroljuk, olyan eszközöket kapunk a kezünkbe, amelyek előremozdítják életünket.

A jóga 5 alapelve

A jóga nem egy elméleti, hanem gyakorlati tudomány. Swami Vishnu-devananda szerint az alábbi 5 alapelvre csoportosíthatjuk:

  • Helyes testgyakorlás

„A jóga ászanái megerősítik az embert, megszabadítják Őt a betegségektől, egész lényét könnyűvé varázsolják”  /Hatha Jóga Pradípika/

A jógapózok vagy ászanák a test minden részét megmozgatják, megnyújtva és rugalmassá téve az izmokat, ízületeket, a gerincet és az egész csontrendszert. De nem csak a test vázrendszerét edzik, hanem a belső szerveket, a mirigyeket és az idegeket is, sugárzó egészséghez juttatva így a szervezetet. Kiengedve a fizikai és szellemi feszültséget, hatalmas energiatartalékok szabadulnak fel.

  • Helyes légzés

„Amíg a lélegzet céltalanul kószál, addig az elme sem nyugodhat, de amint a lélegzet megnyugszik, vele az elme is lecsillapodik”/Hatha Jóga Pradípika/

A helyes légzésnek messzemenően a legfontosabb célja a prána, vagyis az életenergia összpontosítása, ami megnöveli az életerő szintjét. A prána szabályozása egyúttal az elme feletti uralom megszerzését is jelenti. Ha tudatosan lélegzünk, nagy mennyiségű pránát vagyunk képesek testünkben felhalmozni, mely a testi és szellemi fiatalodás szolgálatába állítható.

  • Helyes relaxáció

„A lélek, mely az érzékek világában mozog, ugyanakkor harmóniában tartja az érzékeket.. nyugalomra lel a csendességben”/Bhagavad gíta/

A relaxáció a test újralazítását, újratöltődését jelenti. A modern társadalmi élettel járó helytelen életmód megnehezíti a pihenést. Az átlagember pihenés közben sem képes a teljes fizikai és értelmi ellazulásra. A tökéletes relaxáció magában foglalja a teljes fizikai, mentális és lelki ellazulást.

  • Helyes táplálkozás

„A jógi legyen mértékletes az evésben, enélkül bármilyen bölcs is ő, nem érhet el sikert”/Siva Szamhitá/

A jógatáplálkozás alapvetően vegetáriánus. Olyan tiszta, egyszerű, természetes elemekből áll, amelyek könnyen emészthetőek és könnyen beépíthetők, így az egészséget szolgálják. A testet könnyűvé, karcsúvá, az elmét tisztává, a szervezetet pedig ellenállóvá teszi a betegségekkel szemben.

  • Pozitív gondolkodás és meditáció

„Meditáció alatt az érzések, vagy gondolatok akadály nélkül áramolnak akár a víz a folyómederben”/Swami Vishnu-devananda/

Hozzásegít a negatív gondolatok eltávolításához, lecsendesíti az elmét, és végül eljuttat a gondolatokon túli birodalomba. Ez egy olyan isteni, belső élmény, amely túlmutat a beszéd és az elme határain. Az érzékek, az elme és az értelem felfüggesztik működésüket. Itt nem létezik idő, sem ok, sem okozat.

         Juhász Ágnes